A Magas-Tátra hegyvilága
Dr. Komarnicki Gyula

20Tornyok és csorbák a Felső-Zöldtavi-csorba és az Egenhoffer-rés között

Veže a štrbiny medzi Ovčiarskou lávkou a Malou Lastovičiou štrbinou Turnie i przełęcze miedzy Juhaskou Przełączką i Małą Durną Przełęczą Türmen und Scharten zwischen Obere Grünseescharte und Egenhoffer-Scharte

A Zöld-tavi-csúcstól dk. irányban a Lomnici-csúcshoz átvezető gerincnek a Felső-Zöldtavi-csorba és az Egenhoffer-rés közé eső szakaszában a következő tornyok és csorbák sorakoznak egymás után ÉNy—DK irányban:

Ezek alárendelt jelentőségű tornyok, amelyeket nem önálló túracélokként, hanem a Téry-horhostól kiinduló rövidebb-hosszabb (pl. a Fecske-toronyig, sőt a Lomnici-csúcsig terjedő) gerincvándorlás során érdemes átmászni.

Első megmászók:
Jolán-csúcs (Ovčiarska veža; Juhaska Turnia; Jolantenspitze): Adriányi J., Bröske K. és Glatz J., 1902. IX. 6.
Öt-tavi-csúcs (Veterný štít; Pięciostawiańska Turnia; Fünfseenspitze): Dőry Gy. és Jordán K., 1901. VII. 18.
Chmielowski-csúcs (Supia veža; Sępia Turnia; Chmielowski Spitze): Martin A. - id. Franz J. vezetővel, 1907. VII. 17.
Egenhoffer-csúcs (Strapatá veža; Czubata Turnia; Egenhoffer Spitze): Chmielowski J. és Radliński F. - Bachleda K. és Bachleda Tajber J. vezetőkkel, 1904. VII. 14.

20.A Gerincátmenet a Felső-Zöldtavi-csorbából az Egenhoffer-csúcsra (ÉNy-ról DK-re)

II+; III/2

A Felső-Zöldtavi-csorbából a gerinc lépcsőin a Jolán-csúcs sima csúcstömbjéig. Ez alatt b. emelkedő párkányon egy szűk, sima kéményhez, amely egyenesen felvisz a Jolán-csúcsra (15 p). A Jolán-csúcsról le a mögötte fekvő Hátsó-Öttavi-résbe. Innen eleinte a gerincen, majd ahol ez járhatatlanná válik, keskeny párkányon j. ki, s utána a falon egyenesen fel egy fehér törésfolthoz a gerincen. Az éles, törékeny gerincen az Öt-tavi-csúcs közeli ormára (20 p).
A csúcsról túloldalt egy vályúban le, majd egy gerincfogat megkerülve, a csúcs mögötti Középső-Öttavi-résbe, ahonnan az éles gerincen a Chmielowski-csúcsra (15 p).
Erről meredek vályúban le egy kis gerincbemetszésbe, majd négy gerincbütyköt az öt-tavi oldalon megkerülve, meredek táblákon le az Elülső-Öttavi-résbe. A résből a zöld-tavi oldalon füves lépcsőkön fel az Egenhoffer-csúcs csúcstömbjéig. Itt sima táblán nehezen fel egy kiugró tömbre, s utána könnyen fel a csúcsra (30 p).

20.B Egenhoffer-csúcs a délkeleti gerincen, az Egenhoffer-résből

II/2

Az Egenhoffer-résből néhány lépést ki a zöld-tavi oldalba, itt j. a gerinctől 6 m magas, törékeny kéményben fel. Felette j. egy kis sziklafejre, mögötte b. fel a gerincre, amelyet egy kis bevágásban érünk el. 25 m hosszú táblás gerincélen egyenesen fel a csúcsra (15 p).
(Chmielowski J. és Radliński F. - Bachleda K. és Bachleda Tajber J. vezetőkkel, 1904. VII. 14.)