A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

256Csubrina (2378 m, *2376 m)

A Nagy-Hincó-tó katlana, a Halastó katlana és a Szmrecsini-völgy (Fenyves-tavi-völgy) fölött emelkedő Csubrina jelentős gerinccsomópont. Itt ágazik ki a Tátra főgerincéből DNy felé a Kriván-csoport. Ebben az oldalgerincben a Kapor-csúcs (Koprova-csúcs) a szomszédja. Kettőjük között van a kettős Szmrecsini-hágó (Fenyves-tavi-hágó). Ehhez ereszkedő gerincén emelkedik a Csubrina-torony (2310 m), közötte és a csúcs között van a Csubrina-csorba. A Csubrina szomszédai a főgerincben K felé a Nagy-Menguszfalvi-csúcs, ÉNy felé a Hátsó-Barát. Kilátása a legszebbek közé tartozik.
Első megmászó: Potkański K. - Bednarz K. és Fedra J. vezetőkkel, 1884. IX. 6.

256.A Keleti gerinc, a Hincói-hágóból

A 255.A úttal a szokásos út. A hágóból a gerincen, amelynek felszökését megkerülhetjük. A keskeny, csipkézett gerincélen egy alacsony lépcsőn a csúcsra (15 p; 40. ábra).
(Chmielowski J. - Bachleda K. és Tatar J. vezetőkkel, 1898. X. 7.)

256.B A Csubrina-csorbából (DNy-ról)

A csorbából a Szmrecsini-völgy (Fenyves-tavi-völgy) felé letörö fal fölötti füves lejtőn, végül egymásra hányt tömbökön fel a csúcsra (15 p).
(Potkański K. - Bednarz K. és Fedra J. vezetőkkel, 1884. IX. 6.)

256.C Délnyugati gerinc, az északkeleti Szmrecsini-hágóból (Fenyves-tavi-hágóból)

Fel: 258.B - le: 258.A - fel: 256.B (1 ó 15 p).
(Eichenwald T. és Rabowski F. - Bachleda Tajber J. és Tylka Suleja W. vezetőkkel, 1902. VIII. 6.)

[Érdekesebb a gerincet lemenetben bejárni és a gerincvándorlást a Kapor-csúcsig (Koprova-csúcsig) kiterjeszteni: le: 256.B - fel: 258.A - le: 258.B — 259.I.C. - fel: 260.A (3 ó 30 p; III—IV)].

256.D Nyugati fal, a Szmrecsini-völgyből (Fenyves-tavi-völgyből)

D.1 A fal jobb felén (lemenetben)

Az út a fal d. részén vezet és előnye, hogy elkerüljük a 257.A út hószakadékát. Bonyolult út.
A csúcsról lépcsőzött sziklákon ny. irányban le egy hosszú, táblás vályúhoz, amelyet - többnyire kissé a bal oldalán - lefelé követünk. Lejjebb b. egy füves-törmelékes teraszra térünk ki, és továbbra is rézsút b. le. A sziklák tövét a Csubrina-csorba ény. hószakadékának kijáratánál érjük el (45 p). A völgy omladékán le a Felső-Szmrecsini-tóhoz (Felső-Fenyves-tóhoz). Tovább a Három-forráshoz: 314.B.
(Martin A. és Rumpelt H., 1908. VIII. 20.)

D.2 A fal bal felén

Falmagasság: 350 m, sok fű. A Felső-Szmrecsini-tótól (Felső-Fenyves-tótól) a 257.A úton a fal legmélyebb pontjához (50 p). Ettől nem messze j. a fal tövéből egy eddig elfedett, mélyen bemetszett keskeny vályú húzódik fel kissé b. Ebben fel, míg kiszélesedik, és veszít meredekségéből. Itt j. elhagyva, füves terepen oldalmenet j. egy erkélyhez. Ennek túlsó oldalán keveset le egy vályúba, ebben j. egy fűpárkányra, amelyen tovább j., azután füves terepen rézsút j. egy nagy, sekély horpadásba. Ebben zegzugban fel a fent elzáró fal alá. Ennek tövében j. emelkedő párkányon egy kis vályúhoz, benne néhány métert fel a végéig. azután egy gyengén emelkedő rövid párkányon jobbra a végéig. Vízszintes, kitett oldalmenet tovább j. a sarok körül, és rézsút j. fel egy borda kis csorbájára. A bordán 25 m-t fel, azután oldalmenet j. egy vályúhoz. Ez a D.1 út felső részének táblás vályúja, amelyet felfelé követve, könnyen a csúcsra. Ha azonban a csakhamar kettéágazó vályú jobb oldali főágát csak rövid ideig követjük, utána a bal oldali bordán, végül rézsút b. a csúcstömb alatti teraszra jutunk, amely b. egészen az ény. gerincig terjed. A teraszon b. a zárófalban felhúzódó első, kifejezettebb vályúig, benne a végéig fel, végül gyengén b. tartva - tömbökön fel a csúcsra (2 ó).
(Berych L. és Paryski H. W., 1932. IX. 7.)

256.E Északnyugati gerinc, a Hátsó-Barát-csorbából

A gerinc 30 m magas, függőleges fallal törik le a csorbához. Innen a Szmrecsini-völgybe (Fenyves-tavi-völgybe) lehúzódó szakadékban néhány métert le, azután a falban j. vezető keskeny fűpárkányon. Kb. 15 m oldalmenet után egy 3 m-rel magasabban fekvő fűpárkányra fel, ezen folytatjuk a gyengén ereszkedő kitett oldalmenetet, míg egy rejtett vályúhoz jutunk. A vályúban fel, majd belőle b. ki a gerinc élére egy tágas füves térségénél, amely a nagy letörés tetején fekszik. A nagy tömbökből álló gerinc innen meglehetős meredeken és egyenletes emelkedéssel húzódik a csúcshoz. Célszerű a gerinc élét követni, amelynek kőzete elég biztos. Ha mélyebbre letérünk, törékeny terepre kerülünk (1 ó 15 p; 40. ábra).
(Brzozowski K. és társai - Bachleda K. vezetővel, 1904.)

256.F Az északi fal bal felén, a Barát-völgyből

A völgy legfelső teraszát a Halastótól a 255.B úton érjük el (1 ó 45 p). Ott, ahol a csúcs esésvonalában a törmelék a legmagasabban nyúlik fel a fal tövébe, egy folyosó indul ki. Ez j. emelkedve az ény. gerincre visz. Ebben keveset fel, míg belőle b. egy párkány ágazik el. Kevéssel a kezdete után egy fehér folt által felismerhető kéménytől j. levő első kéményben - egy hasadékon és egy áthajló, beszorult sziklatömbön át - fel a letörés fölötti kényelmes térségre. Jól lépcsőzött vályúkban rézsút b. fel jó lépcsőkre, és j. emelkedő párkányon gyengén b. hajló vályúhoz, ebben 30 m-t fel, utána 25 m-t j. fel egy teraszra. Erről mély, tömbös kéményben j. fel, végül tömbökön a csúcsra (2 ó; 40. ábra).
(Hryniewiecki J., Stanisławski W. és Wojnar W., 1933. VII. 16.)

256.G Az alsó északkeleti letörések, a Halastótól

A Csubrina mintegy 850 m magas ék. letöréseinek felső részében két nagy törmelékterasz van: a jobb szélén az Alsó- és b. fölötte a Felső-Csubrinai-terasz. A hegyoldalnak csupán a teraszok fölötti legfelső része áll összefüggő sziklákból. Az alsó letörések bonyolult felépítésűek, és bordák, pillérek, vályúk kusza és növényzet által erősen ellepett tömkelege. A legjellegzetesebb alakulat a hegyoldalból a Felső-Csubrinai-terasz jobb szélén ÉK felé egyenletesen lejtő gerinchát - az ún. teraszgerinc —, amely 250 m után a Halastó felé előretolt tornyocskával, a Csubrina-erkéllyel (kb. 1965 m) végződik. Ez egy kb. 350 m magas, háromszög alakú homlokfallal törik le, amelyet két oldalról az erkélyben összefutó két meredek pillér fog közre. Alulról nézve a jobb oldali É felé, a bal oldali K—ÉK felé vonul, az utóbbi sziklái nyúlnak le legmélyebben a törmelékbe. A teraszgerinc meredeken esik a Barát-szakadékhoz, amely az alsó ék. letöréseket jobboldalt határolja. A két terasz az alsó ék. letöréseken át több irányban érhető el, ezek az útvonalak a Csubrina ék. gerincéhez és k. falához, valamint a Hincói-hágóhoz felmenetül használhatók. A legjobb út ezekhez azonban az alsó falletörések elkerülésével a 255.B.

G.1 A Csubrina-erkély északi pillérén és a teraszgerincen a Felső-Csubrinai-teraszra

Beszállás a Barát-szakadékból, néhány perccel a pillér alsó vége fölött (a Halastótól 40 p). A pillér oldalában meredek, füves lejtőn a felszökések tövébe. Ezt és a következő felszökéseket a bal oldalon kerüljük meg. Evégből a pillér éle mögött egy táblás párkányon b. fel, kettéágazásánál a párkány felső folytatásán egy kéményhez, ebben és a b. határoló bordán fel egy törpefenyőbozóthoz, ezen át egy meredek fal alatti párkányra. Ezen b. fel egy áthajló kémény alá, innen meredek sziklán b. fel törpefenyőhöz. Füves terepen, sziklák alatt rézsút b. egy törpefenyős bordához és egy kis vályúhoz. Ennek bal oldalán fel egy nagy füves teraszra, és ezen a felső végéhez, egy pillér élén a magas, függőleges felszökés alatt fekvő, tömbökkel borított térségre (1 ó). Innen a terasz felső szélén, szorosan a sziklák alatt 30 m-t b., utána 10 m-t egyenesen fel egy alulról nem látható térségre, erről még tovább fel a b. egy kis bordán levő törpefenyőbozóthoz. Meredek, füves terepen 45 m-t j. fel, vissza a pillér élére, amely újból meredeken felszökik. Ezt vagy egyenesen megmásszuk vagy (könnyebb) j. megkerüljük. Néhány métert egy párkányon, azután rézsút j. fel egy meredek vályúhoz. Ezen vissza a pillér élére, felszökése fölött. Néhány métert meredeken fel egy lapos tetejű toronyra. A mögötte levő sekély nyergecske után a pillér újból felszökik. A tompa élen zegzugban fel, azután hosszabban az éltől j. tovább, és a pillér első púpja mögött vissza az élre. Mellette és rajta a második púpra, és a gerincen j. fel egy toronyra, amelyben a fal két pillére összefut. (Csubrina-erkély; kb. 1965 m; 1 ó). Néhány métert ugyanazon az úton vissza. és le a torony mögött (ettől DNy-ra) fekvő nyergecskébe, amelynél a Felső-Csubrinai-teraszhoz felvezető teraszgerinc kezdődik. Ezen egy púpra és tovább egy másik púpra, amely mögött a gerincen a Felső-terasz jobb szélére. (40. ábra.)
(Hale R., Dąbrowski Z. és Paryski H. W., 1937. IX. 6.)

G.2 A Csubrina-erkély kelet-északkeleti pilléren és a teraszgerincen a Felső-Csubrinai-teraszra

Sok fű. A pillér alul széles sarkantyúval végződik, amely a legmélyebben nyúlik le a törmelékbe. Beszállás a sarkantyú végső letörését képező homlokfal közepe táján, b. a feketés mohával bevont falrésztől. Egy világos színű falacska bal oldalán fel, utána 10 m-t rézsút j. egy füves bemélyedéshez, és ebben 20 m-t fel egy rövid kéményhez. Innen egy nagy tábla fölött 20 m hosszú, rézsútos oldalmenet j., és a tábla felső szélén tovább j. egy kis bordához. Balra ettől fel egy füves helyhez, 2 m oldalmenet egy sziklaorr körül, és függőleges fűfalacskán néhány métert fel egy áthajló sziklák alatti mély fülkébe. Ebből j. az előbbi bordára, és ennek törpefenyős hátán a következő, széles pillérfelszökés alatti nagy fűteraszra. Erről egy fehér folt irányában 40 m-t fel. Egy sima tábla és a jobb oldalán sziklák egy hosszú beszögellést alkotnak, ebben áthajláson és egy 3 m magas meredek lépcsőn át a végéig. Itt b. meredek törpefenyőbozóthoz, és ezen keresztül a pillér hátára. 10 m rézsút j. egy füves bemélyedésbe, tovább j. és a pillér éle mellett, 30 m magas táblás falon, fel a gerincszerű pillér kis csorbájára. Egy gerincfog átmászása után a pillér két főtornya következik. Az elsőre egy repedésben fel, túloldalán le a csorbába. Innen vagy a pillér felső részét j. megkerülve a Csubrina-erkélyre, vagy b. a pillértől az erkély mögött (tőle DNy-ra) fekvő nyergecskébe, ahol a teraszgerinc kezdődik (5 ó 30 p). Tovább a teraszra: G.1 (30 p; 40. ábra).