A Magas-Tátra hegyvilága

Dr. Komarnicki Gyula

47Jég-völgyi-csorba (2341 m)

A Tátra főgerincében a Zöld-tavi-csúcs (K) és a Jég-völgyi-csúcshoz tartozó Hócsúcs (Ny) között fekvő legmélyebb, jellegzetes csorba. Az Öt-tó katlanából a Javorinai-Fekete-tó völgyébe lehet rajta átkelni.
Bár az említett völgyek közötti legrövidebb és legalacsonyabb átjáró és már régen ismerik, az átkelés rajta csak gyakorlottaknak ajánlatos.

47.A Az Öt-tó katlanából (D-ről)

Rövid mászás. A Téry-menedékháztól a völgykatlan bal oldalán, a Markazit-torony és a Jég-völgyi-csúcs alól aláhúzódó omladékmezőkön megyünk a katlan hátterének közepén fekvő, mély csorba felé. A csorbát támasztó alacsony sziklafalban sekély vályú húzódik egyenesen fel a hágóbemetszéshez. A vályú jobb oldali falának elég meredek, de jól lépcsőzött és szilárd szikláin fel a csorbára (a Téry-menedékháztól 1 ó 30 p).

47.B A Javorinai-Fekete-tó völgyéből (É-ról)

A csorba fala alatti hólejtő miatt óvatosságot igénylő út. A Javorináról a Jávor-völgybe vezető (zöld jelzésű) kocsiutat követve, elhaladunk amellett a nagy híd mellett, amelyen a Kopa-hágóra vezető (kék jelzésű) út a Jávor-patak jobb partjára kel át (30 p). A patak bal partján maradva megyünk tovább. Az út egy idő múlva magasan a patak felett visz a völgyben tovább, majd gyalogösvénnyé alakul át (45 p). Újabb 30 p múlva egy tisztáshoz ér. A zöld jelzésű ösvényt a tisztás bal alsó sarkában elhagyjuk, és a tisztás bal szélén haladva, egy csapásra akadunk, amely ösvénnyé válva, levisz a Jávor-patakhoz. Itt egy hídon (1286 m) át a patak túlsó partjára. amelyen az ösvény egy darabig j. vezet, majd szerpentinekben felkapaszkodik a Javorinai-Fekete-tó völgykatlanába. Tovább a Fekete-tótól (1490 m; 45 p) elsősorban azt a magasabban fekvő völgykatlant kell elérnünk, amit a Vörös-tavi-csúcs, a Zöld-tavi-csúcs és a Fekete-tavi-tornyok gerincei fognak közre, s ami magas fallépcsővel esik a tó szintjéhez. A lépcső közepén nagy sziklás letörések vannak, ezért vagy a bal szélén megyünk fel, ahol füves a terep, vagy pedig egészen a jobb szélén, a Kis-Feketetavi-torony gerincletörésének tövében (mászás; alul kb. 20 m hosszú táblás vályú). A felső völgykatlanba érve, ennek omladékmezőin, a Fekete-tavi-tornyok k. falainak tövében egyenesen d. irányban tovább a felső katlan jobb oldali ágába. Ebben omladékon, végül havon, elég meredeken fel a zárlatát képező fal alá (2 ó). A legmagasabbra felnyúló hónyelv jobb széléről egy többnyire hóval telt folyosó indul ki, amely rézsút j. emelkedve, a gerinc élesen bemetszett, keskeny csorbájához, a Jég-völgyi-kapuhoz visz fel.
Beszállás a hófolyosó torkolatától mintegy 10 méterrel b., fehéres szikláknál. Törmelékes padok által elválasztott falacskákon és sziklalépcsőkön fel folyton a hófolyosó közelében és vele párhuzamosan. Feljebb, nem messze a gerinc alatt, sekély horpadás, itt a terep meredeksége kissé alábbhagy. Addig fel, míg a Jég-völgyi-csorba elég messze b. fekvő bemetszésével közel egy magasságba jutunk. Itt élesen b., és egy gyengén emelkedő, keskeny párkányra, amely a legfelső falsáv alatt, hosszú oldalmenettel a csorba bemetszésébe visz (30—40 p).